Minden amit a fehérjéről tudni akartál - kisokos

Már lassan a csapból is fehérje folyik… ja nem, igazából ez csak egy szép álom, de az tény, hogy a sportolók és főleg a fitnesz termekben edzők körében fontos kérdés, hogy miért, mikor, mennyit is fogyasszunk a fehérjéből és persze az is, hogy milyen formában a legjobb, leghasznosabb?

Mi a fehérje?

A fehérje aminosavak láncolatából álló molekula, ami az élet alapvető építőköve. Az aminosavak kémiai kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz és így különböző szerkezeteket alkotnak, amelyek a test működése szempontjából elengedhetetlenek és különböző funkciókat látnak el.

Alapvetően beszélhetünk esszenciális aminosavakról, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, így táplálkozás útján kell biztosítanunk és vannak nem esszenciálisak, amelyeket a szervezet elő tud állítani más aminosavakból.  Vannak feltételesen esszenciális aminosavak is, amelyek bizonyos hatásra (pl. erős aktivitás, stressz) esszenciálissá válnak, vagyis pótolni kell az erős fogyás miatt.

Az emésztés során a szervezet a fehérjét aminosavakra bontja, majd a szükséges helyre szállítja. Aminosavra rengeteg helyen szükség van, hiszen az enzimek, hormonok, neurotranszmitterek, antitestek alkotói is, nem csak az izmoké, ahogy azt sokan gondolják. Láthatod, hogy ezek a funkciók nem tudnának működni fehérje nélkül. Nem csak a sejtek felépítésében segítenek, de szállító funkciót is ellátnak, sőt hozzájárulnak a növekedéshez, regenerálódáshoz vagy pl. az immunrendszer megfelelő működéséhez.  A fehérje fogyasztása ráadásul a glukagon nevű hormon termelését is fokozza, ami a testzsír mennyiségének kontrollálásához nélkülözhetetlen.

És persze, ahogy pontosan tudjuk, az izomzatunk is fehérjéből áll, az edzések során okozott izomsérülések regenerálódása is fehérjével történik, ez jelenti gyakorlatilag az izomzat fejlődését.

Számos kérdéstől függ, hogy mennyi fehérjére van szükséged. Az alap ajánlás nagyjából 0,8g/ttkg (testsúly kilogrammonként), egészséges, nem edző felnőttek esetén. Ez arra elég, hogy a fehérje hiányt elkerülje egy nem aktív, nem sportoló, egészséges felnőtt ember. Ez nem feltétlenül az optimális mennyiséget jelenti. Ha valaki aktív életet él, az aktivitástól és céloktól függően változhat ez a mennyiség a 1,5/ttkg-tól egészen a 2,5g/ttkg-ig.

Állóképességi sportok esetén célszerű az alsó értéket belőni, testépítő céloknál pedig tömegnövelésben nagyjából 1,5-2g/ttkg a napi szükséglet, diétában növelhető. 2,5g/ttkg fölé nem igazán érdemes menni, mert izommegtartás és izomépítés szempontjából nem hasznosul ennél több, viszont az emésztőrendszert, vesét leterheli.

A szükséges fehérje mennyiséget a nap során több alkalommal, ergo minden étkezésnél kis adagokban kell biztosítani. A megfelelő adagolás segít az optimális testösszetétel megőrzésében, elérésében, az erős immunrendszer biztosításában és az egészséges anyagcserében.

Különösen fontos az edzés utáni azonnali visszatöltés a fehérje szintézis, vagyis a fehérje hasznosítás maximális kihasználása érdekében, hiszen a szervezet ilyenkor kiéhezett állapotba kerül és hatékonyabban hasznosítja a fehérjét, mint bármikor máskor. Éppen ezért célszerű gyorsan felszívódó formában, pl. turmix formájában fogyasztani.

A legjobb ár/érték arányú protein források a csirkemell, pulykamell, fehér húsú halak, tojás, zsírszegény tejtermékek, protein turmixok. A nap nagy részében szilárd fehérje forrásokat fogyassz, speciális időpontokban (edzés után, vagy amikor nem áll rendelkezésre szilárd étel) jöhet a turmix, napi maximum a szükséges mennyiség feléig. Ennél több folyékony formájú fehérje bevitele emésztési problémákat okozhat.

A fehérje porok között találsz állati és növényi eredetűeket. Alapvetően az állati eredetű fehérje források jobbak a biológiai érték tekintetében, ami azt jelenti, hogy jobban hasznosul a fehérje tartalmuk. Ám van, aki nem szeretne állati eredetűt fogyasztani, mint pl. a vegetáriánusok, nekik hasznosak a növényi eredetűek. A növényi eredetűek között találsz szójafehérjét, borsófehérjét, búzafehérjét stb.

Az állati eredetű fehérje források között vannak tejszármazékok és állati hús eredetű fehérjék. AZ elsőhöz tartoznak pl. a tejsavó fehérjék, amelyek a legnépszerűbbek, ár-érték arányuk is kiváló. Az állati hús eredetűek közül a marha fehérje a legnépszerűbb. Talán más nem is nagyon van ebben a kategóriában. Állati eredetű még a tojásfehérje, amelyből szintén készül turmixnak alkalmas por, azonban ez meglehetősen drága mostanság. Lehet tejfehérjét is vásárolni, ami más néven kazeinként megtalálható a polcokon. A tojásfehérje és a tejfehérje alapvetően lassabb felszívódásúak, így inkább estére, vagy napközben egy-egy étkezés pótlására alkalmasak.

A tejsavó fehérjék között rengetegfélét találhatunk. A fehérjék aminosav láncainak hossza határozza meg azt, hogy milyen gyorsan tudnak felszívódni. Ha megnézed a címkét, ilyeneket találhatsz rajta, mint izolátum, hidrolizátum, koncentrátum. Ezek gyakorlatilag leírják azt, hogy milyen hosszú aminosav láncokból áll az adott fehérje, így a felszívódásuk, hasznosulásuk gyorsaságát is. A leggyorsabban felszívódó fehérjék az izolátumok, hidrolizátumok. Ezek drágábbak is, mint a koncentrátumok vagy a kevert proteinek. Az izolátumokat már laktóz érzékenyek is tudják fogyasztani, mert a laktózt eltávolították belőle. Jellemzően cukortartalma is jelentéktelen. Versenyzőknek is ajánlott a fogyasztásuk gyors felszívódása és alacsony cukortartalma miatt.